Egy werkfotóssal kapcsolatban az az elsődleges elvárás, hogy úgy legyen ott mindenhol, mintha ott se lett volna. Egy személyben kell szintetizálja a fotográfia különböző ágaihoz szükséges képességeket. Érzékenynek, gyorsnak, kedvesnek, alázatosnak, kreatívnak, nagymunkabírásúnak és egy kicsit jövőbe látónak is kell lennie. Érzékenynek, mert állandóan és elsődlegesen azt kell figyelnie, hogy a munkájával ne zavarjon meg senkit – se színést, se stábtagot – a pihenésében vagy munkájában. Ugyanakkor gyorsnak kell lennie, mert ezzel együtt mégis minden képet el kell készítenie, amire csak szüksége lehet a produkciónak. Kedvesnek kell lennie, mert tulajdonképpen külső szemlélőként van jelen egy forgatáson, és ezért empatikusan kell megszólítson vagy meghallgasson ott bárkit. Alázatosnak kell lennie, mert míg a többiek csapatban, ő tulajdonképpen egyedül dolgozik és minden feladatot maga kell elvégezzen. Neki nem világítanak, derítenek, adják a kamerát a kezébe, egy kész produktumot szerényen kell átadjon, bármekkora kihívást jelentő körülmények között dolgozik is. Kreatívan meg kell látnia azokat a pillanatokat, amiket más nem lát. Olyan képeket kell készítsen, amelyek a készülő film, de a forgatás hangulatát is átadják, de önmagukban is megálló művészi produktumok. Nagy terhelés mellett kell dolgozzon, mert a gyakran 12 órás forgatási napok után még az utómunkát is el kell végezze. És végül látnia kell a jövőt, mert igazán jó képet nem akkor lehet készíteni, ha az ember elkapja a pillanatot, hanem ha már előre látja a pillanat jöttét és azt tökéletesen meg is örökíti.
